Hamuban sült pogácsa

Hamuban sült pogácsa

Annapurna-alaptábor túra I.

2018. december 09. - Sannis Shaininen Soariu

Kathmanduból reggel indulnak a buszok Pokharába - későn indultam, hogy elérjek egyet, és nem találtam az állomást. Fél óra késéssel értem oda, szerencsére még épp indulni készült az utolsó busz, de már az összes helyet lefoglalták ezt megelőzően. Végül sikerült megegyeznem a társasággal, hogy még ezzel a busszal elmehessek (különben csak másnap sikerült volna elindulni), így egy deszkán kellett ülnöm a vezető fülkében, és ugyanazt a pénzt kellett fizetni, mint a normál jegyért. De elviselhető volt az utazás így is. Az út hét órán át tartott, pedig csak kétszáz kilométer hosszú, de a nepáli autóutak nagyon rossz állapotúak, és mivel a hegyek miatt kevés van belőlük, sokszor be is dugulnak. Nem sokkal, miután Pokharába érkeztem, hatalmas jégeső zúdult a városra, amit egy bolt kapujában vészeltem át.

A tervem az volt, hogy a következő napokban eljutok az Annapurna-alaptáborig, majd vissza. Az idő sürgetett, mivel ez az oda-vissza út az útikönyvek szerint kilenc nap, nekem pedig nagyjából két héten belül vissza kellett érnem Delhibe, ugyanis repülőjegyem volt onnan Lehbe. Az alaptábor-túrához pedig bizonyos turistaengedélyekre volt szükségem, ezeket a pokharai turisztikai hivatalban még aznap beszereztem (nem olcsó, de nem is kifizethetetlen - körülbelül tízezer forint volt a teljes összeg, amit otthagytam, ha jól emlékszem). Ezután megkerestem a szállásomat, ahol ismét nagyszerű, segítőkész emberek voltak a vendéglátóim. Egy napom volt kimosatni a ruháimat (a szálláson), és minden fontos dolgot beszerezni a túrához - a legfontosabb a szemüvegem lett volna, mivel a keret és a lencse is mostanra teljesen eltört. Egy optikai boltban kérdezősködtem, hogy van-e mínusz másfeles szemüvegük, de az eladó lány nem beszélt angolul (és láttam is, hogy csak pluszosaik vannak), a buszom viszont indult Naya Pol (1000 m tengerszint fölött) felé, ahol megkezdtem a túrámat - így törött szemüveggel indultam neki az útnak. Nagyjából egy órás volt az út Naya Polig a kisbusszal, innen indult az igazi túra.

Naya Polból Ghandrukba (2000 m tszf.) a földúton még elvileg el lehet jutni busszal, ezzel rövidítve a túrán, de ezek a buszok ritkán járnak, így nekiindultam gyalog. Egy ellenőrző ponton fel kellett mutatni az engedélyeket, szerencsére nem volt gond velük. Tudni kell, hogy errefelé, az évek ebben az időszakában - áprilisban egyrészt fél hétkor szigorúan lemegy a nap, másrészt a délutánok általában nagyon felhősek és esősek, akár viharosak, jégesővel járnak, érdemes igyekezni, hogy minél korábban útnak induljuk, hogy minél előbb le tudjuk pihenni a szállásunkon. Egymástól körülbelül 2-4 km-re találhatók egymástól a vendégházak az úton az Annapurna-alaptáborig (ABC, ahogy az angol kifejezés - Annapurna Base Camp - rövidítése miatt a turisták nevezik). igyekezni kell hát úgy tervezni, hogy a kellemetlen időjárás beállta előtt elérjünk egy ilyen helyre, lepihenhessünk, beszélgessünk - kártyázzunk a turista sorstársakkal. 

Épp annál az útelágazásnál (1400 m tszf.) ért utol a busz, ahol el lehetett dönteni, hogy fel akarok-e mászni a hegyen fekvő Ghandruk nevű faluba (ahonnan másnap úgyis vissza kell jönni a völgybe), vagy folytatom a völgyben a sétát. A busz viszont felmegy a faluba. A busz mellett döntöttem, később kiderült, hogy sok értelme nem volt, nem jutottam így előrébb. Mindenesetre így az első éjszaka Ghandrukban aludtam. 

Másnap először fel kellett menni egy hágóba (2200 m tszf.),ahonnan először láttam meg az igazi nagy hegyekből valamit, de rossz idő volt:

wp_20180418_15_22_46_pro.jpg

majd le kellett menni a völgybe (1800 m tszf.), miután újra fel ahol a Csomrong (2200m tszf.) (vannak itt a közelben egyébként Kimrong és Komrong nevű tanyák is, ezek mind különbözőek) nevű faluban ismét elkérték az engedélyemet. Innen folytattam utamat, lefelé, egy völgybe (1900 m), majd ismét felfelé. Az út monszunerdőn és rhododendronerdőn keresztül vezet:

wp_20180419_08_50_33_pro.jpg

Este a Sinuwe nevű tanyán (2300 m)  szálltam meg, egy kellemes társasággal - thaiföldi, maláj és japán turistákkal kártyáztunk és beszélgettünk. Nagy élmény egy fárasztó nap után megenni egy pizzát. Ezek egyébként nagyon olcsó szállások, néhány száz forintba kerülnek egy-egy éjszakára, viszont szinte kötelező fogyasztani valamit, az étlapon pedig olyan két-háromezer forinttól kezdődnek egy-egy vacsora árai. De bőven megéri, nagyon jól esik a meleg étel ilyenkor.

Másnap reggel korán keltem, hiszen akkor még derült az ég - ez a látvány fogadott:

wp_20180419_09_23_22_pro.jpg

wp_20180419_06_09_22_pro.jpg

A csúcsos hegy a Machapuchare, Nepál Matterhornja, amit még soha, senki nem tudott megmászni.  Az út kb. a tengerszint feletti 3000 m-es magasságig a rhododendronos monszunerdőben vezet:

wp_20180419_10_01_34_pro.jpg

Az erdőhatár fölött cserjék, fű, majd csak sziklák következnek. Természetesen a hőmérséklet is egyre alacsonyabb. A nap folyamán keresztül haladtam a Bamboo, Dovan, Himalaya és Deurali nevű tanyákon. Nem vittem a teljes túrára elegendő vizet magammal (az kb. ötven liter lett volna), arra számítottam, hogy ha drágán is, de a tanyákon veszek magamnak palackos vizet. De kedves amerikai hölgyek a segítségemre siettek: jódtablettát kaptam tőlük, amelynek segítségével kútvízből tudtam ivóvizet csinálni magamnak. Nem is lett semmi probléma ebből később sem. Útközben láttam néhány szép vízesést előbukkanni az egyre sűrűsödő ködből. Ilyenkor mindig elővettem a zsebemből a törött szemüvegemet, hogy a törött lencse segítségével többet láthassak belőlük:

wp_20180419_13_39_23_pro.jpg

Végül elértem a délutáni jégesőben, ázottan, dideregve a Machapuchare-alaptáborhoz (MBC, 3700 m tszf.), ahol megálltam, megszálltam. Egy tea megivása után már ki sem keltem többé aznap este a két vastag pléd alól. Másnap reggel az olvadó víz csörgedezésének hangja, és ez a látvány fogadott: 

wp_20180420_06_28_20_pro.jpg

 

wp_20180420_06_02_30_pro.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hamubansult.blog.hu/api/trackback/id/tr7614466672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása